Válóper
A házasságot bármelyik házastárs kérelmére tényállásos bontás vagy a házastársak közösen benyújtott kérelmére – megegyezésen alapuló bontás – a bíróság felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
Közös megegyezésen alapuló bontás
Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kéri, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez esetben a bírósági eljárás során a házasság megromlásához vezető okokat nem kell megnevezni.
A megegyezésen alapuló bontásra, akkor van lehetőség, ha a házastársak az alábbi kérdéskörben megegyeztek: közös gyermek esetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, gyermektartásdíj, a házastársi közös lakás használata, valamint a házastársi tartás esetében, amelyet a bíróság jóváhagyott.
A válóper bírósági illetéke 30.000.-Ft, melyet a felperesnek azaz a házasság felbontását kezdeményező félnek. Válás esetén a keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.
A válóper nem vétkességi alapú, tehát a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, fenn nem tartható. Az eljárás során a bíróság a házasságból közös kiskorú gyermek érdekét veszi elsősorban figyelembe.
Tényállásos bontás
A házassági bontópert az egyik házasfél kéri egyoldalúan a Bíróságtól, hogy a felek házasságát bontsa fel, míg a másik fél azt ellenzi. Akkor is tényállásossá válik a valóper, ha a házasság felbontása közös megegyezéssel indult, azonban a házasfelek, a közös megegyezéssel történő bontás feltételei tekintetében nem tudnak megegyezni.
A felperesnek a bontóper valamennyi tárgyalásán jelen kell lennie: az első tárgyaláson személyesen, a további tárgyalásokon akár már jogi képviselője útján. Ellenkező esetben a pert a bíróság megszűnteti, vélelmezve a felek békülését.
Az alperes mulasztásának nincsenek jogkövetkezményei.
Szülői felügylet gyakorlása
A különélő szülőnek és a gyermekének joga van ahhoz, hogy egymással személyes kapcsolatot tartson, illetve különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani a különélő szülő és gyermeke között. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel – kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartás hatálya alatt áll – .
A kapcsolattartás kérdésében elsődlegesen a feleknek, azaz a szülőknek kell megállapodniuk. A járulékos kérdésekben kötött egyezségben feleknek ki kell térniük a kapcsolattartás gyakoriságára, időtartamára, a gyermek átadásának helyére, idejére, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, az elmaradt kapcsolat pótlásának módjára.
Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja. Ebben az esetben a bíróság nem dönthet a közös szülői felügyeletről.
Az felek közötti egyezséget a gyámhivatal, illetve a bíróság jóváhagyja, amennyiben a gyermek érdekének megfelel. Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában – közös szülői felügyelet – állapodtak meg, de folyamatos konfliktusok miatt azt közösen gyakorolni mégsem tudják, a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását megszüntetheti.
Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs megállapodás a szülők között, akkor a gyámhivatal, ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban akkor a bíróság dönt. A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. A kereseti kérelmet az egyik szülő, azaz a felperes; a másik szülő, azaz az alperes ellen indítja. Ha a keresetlevelél nem kapcsolódik házasság felbontásához, akkor a felperes a kereseti kérelmét az alperes, vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie pl. tanúmeghallgatás, igazságügyi pszichológus szakértői vélemény, környezettanulmány, gyermek meghallgatása ha életkora érettsége megengedi stb. A bizonyítás célja, hogy meghatározza melyik szülő biztosítja kedvezőbben a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését. A döntést mindenekelőtt a gyermek érdekére figyelemmel kell meghozni, ugyanakkor vizsgálni kell a gyermek korát, a kapcsolattartásra jogosult egészségügyi, anyagi helyzetét, illetve a gyermekkel való kapcsolatát stb.
A kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól, 2 éven túl a gyámhivataltól akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és az újraszabályozás a gyermek érekében áll.
Gyermektartás
A bíróságnak a házassági bontóperben a kiskorú gyermek tartásáról, szülői felügyelit jogról kötelezően rendelkezni kell – felek megállapodásának hiányában -. A gyermek szülői felügyeletét ellátó személy/szülő, a szülői felügyelet egyik részeként, a gyermeke tartásáról is köteles gondoskodni. Amennyiben a felek már nem élnek együtt, akkor az egyik szülő a gyermekéről természetben gondoskodik, a másik szülő pedig a tartást elsősorban pénzben szolgáltatja azaz gyermektartásdíjat fizet.
A Polgári Törvénykönyv szabályozása alapján a kiskorú gyermek tartására a szülő tartásának korlátozásával is köteles. A gyermektartásdíj a gyermek indokolt szükségleteinek – pl. ruháztatás, élelmezés, iskolaszerek, egészségügyi ellátása stb. – kielégítésére szolgál. A tartásra köteles szülő, olyan, a gyermek érdekében álló rendkívüli kiadások arányos részét is köteles megtéríteni, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja.
A gyermektartásdíjat határozott összegben kell meghatározni, amelynek mértéke a tartásdíjra kötelezett jövedelmének 15-25 százaléka gyermekenként, de maximum 50 százaléka. A bíróság a tartási kötelezettség minimumát állapítja meg.
Nagykorú gyermek tartása
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A Polgári Törvénykönyv a tartási kötelezettséget főszabályként a gyermek 25 éves korában maximálja, ezen túl a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető tartásdíj fizetésre.
Nem jogosult a nagykorú – egyetemista – gyermek a tartásra, ha arra érdemtelen; tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének a tartását veszélyeztetné.
Vagyonmegosztás
A házassági vagyonjogi per 2018. január 1. napjától elkülönül a válópertől.
A házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn a házastársak között az életközösségük kezdetétől az életközösségük végéig – kivéve házassági vagyonjogi szerződés esetén – .
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.
Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet.
A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság indokolt okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastársat cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezték és gondnokául nem a házastársat rendelték ki).
A vagyonközösség, a bíróságnak a vagyonközösség megszűnését kimondó határozata jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.
Konkrét ügy vállalásának feltételeivel kapcsolatos részletes tájékoztatás érdekében pedig kérem, hogy forduljon az Irodához bizalommal az alábbi űrlap segítségével!
Az Ügyvédi Iroda honlapjának megtekintését követően remélem Önt is Ügyfeleink között köszönthetem majd, és hozzájárulhatok vállalkozásának sikeréhez, vagy esetleges adójogi vitájának hatékony lezárásához.